Szép Ernő a magyar zsidó irodalmár írt egy verset 1923-ban Imádság címmel. Az a Szép Ernő, aki zsidóként élte le életét, aki 1914-ben önkéntesnek jelentkezett a háborúba, és akit 1944-ben hurcoltak el munkaszolgálatra. Aki visszatérte után úgy mutatkozott be, hogy „Szép Ernő, voltam” Majd 1953-ban elfeledve nyomorban végezte be életét.

Magyar zsidó sors? Nem tudom, talán igen. Azt tudom azonban, hogy nem szeretnénk ilyen sorsot sem magunknak, sem gyermekeinknek. Ezért vagyok boldog, amikor azt látom, hogy Magyarországon a józan erő még mindig többségben van.  Közöttünk vannak azok az emberek, akik talán önmaguk vagy apáik, hitük és világnézetük szerint szabadon védték a szabadságot, a nemzetet akkor is, amikor nem volt remény.

Az elmúlt hét végén olvastam a terror házának falán egy idézetet, amely egyetlen rövid mondatba foglalja azt, amiért mi itt vagyunk közösen ebben a teremben. Ez a Márai Sándortól idézett rövid mondat a következő: „A horogkereszttel szemben áll az egyszerű kereszt”. Igen, azokban a sötét időkben is sokan hűek maradtak hitükhöz, vallásukhoz. Voltak zsidók, akik éhen haltak a táborokban, mert nem voltak hajlandók tréflit enni, és meghaltak hitükért és istenükért. És igen voltak rengetegen, egyszerű keresztény emberek, apácák, lelkészek, papok, akik az életük veszélyeztetésével mentették ember- és honfitársaikat.

És elmúlt 65 esztendő, és a gonosz felébredt. És újból hatalmi érdekek szörnyű játékának vagyunk nap, mint nap szem- és fültanúi. Egy olyan hatalomnak, amely egy ország tönkretétele után, titkos fegyverként használja az évtizedes félelmet. Akiknek hatalmuk átmentése érdekében semmi sem drága. Vádolom, igen vádolom őket, a gyűlölet szításával.

Hol voltak a kormányzó szocialista politikusok és liberális csatlósaik az elmúlt vasárnap a Terror Házánál? Talán nehéz szembenézniük a múlttal, talán feszengve érezhették volna magukat az ismerős falak között, ahol évtizedeken keresztül otthonosan mozogtak?

Vannak igen, vannak olyanok, akik fogalmakat tévesztenek. Vannak olyanok, akik nem veszik észre, hogy a magyarsághoz tartozás nem kirekesztést, hanem befogadást jelent. Vannak olyanok, akik elfelejtik az ezért a hazáért meghalt zsidó hazafiakat. És vannak olyanok is, akik azt hiszik, hogy az utcákon való meneteléssel a konzervatív polgári oldalt erősítik, holott jelenlétük a gyengítésünkért fohászkodókat támogatja.

Sokszor azt mondják, tárjuk fel a múltat és büntessük meg a bűnösöket, hozzunk törvényeket. Támogatom ezeket, a törekvéseket, akkor, ha valódiak lesznek és elérik a céljukat. Feladatunk, hogy legyen erőnk ezt végrehajtani és letudjuk zárni a XX. században elkövetet bűnöket. Valamennyi,t a kommunistákét, a nácikét és a fasisztákét egyaránt. Míg ezt nem tesszük meg, lehajtott fejjel kell járnunk.

 Forrás az életrajzi adatoknál: Wikipédia

Szerző: szabógyuri  2009.04.24. 14:56 1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szabogyorgy.blog.hu/api/trackback/id/tr871084013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Eitan ben Abram 2009.04.25. 16:10:06

Barátaim, ültem a Terror Háza előtt elhelyezett székek egyikén és hallgattam Sárközi Mátyást, Molnár Ferenc unokáját, aki az embermentő, zsidó gyermekeket oltalmazó evangélikus lelkészre és nagyszerű emberre Sztehlo Gáborra emlékezett, aki kedves magyarországi ismerősöm, Ottlyk Lajos rokona volt:

Gaudiopolis
Gyerekköztársaság a zugligeti Pax gyermekotthonban, 1945 és 1950 között. Az alapító Sztehlo Gábor; a köztársaság első miniszterelnöke Keveházi László, a kultuszminisztere Horváth Ádám volt. A tábor lakói szerepet kaptak a Valahol Európában című filmben. Szántó Erika két alkotásának is témája témája volt az egyedülálló, alig öt évig működő kezdeményezés.

Előzmény

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a német megszállás után gyermekotthonokban, pincékben bújtatta a menekülteket. Gyakran említette, ha túlélik a háborút, gyermekállamot alapít az árváknak. A háború után sok magára hagyott árva bandákba verődött. Minden állami otthon megtelt, akiknek nem találtak helyet azt Sztehlo gondjaira bízták. Több száz gyermeknek keresett helyett 1945 tavaszán. A Weisz Manfréd család egyik rokona segített és a zugligeti villáikat ajánlotta fel a menekülteknek. A nagyobbak a Budakeszi út 48. sz. alatti a "Farkastanyára" költöztek, a kisebbek a szomszédos épületekben rendezték be a "Fecskefészket". Az első időben csak fiúkról gondoskodott a lelkész, később lányok is nála találtak menedéket, a létszám 700-800 főre nőtt.
Lakók
A szovjet bevonulás előtt elsősorban zsidó értelmiségi gyerekek kaptak szállást. Ezt követően több menekült katonatiszt, hivatalnok gyermeke is idekerült. A tábor lakói voltak többek között Szauer később Orbán Ottó; a későbbi riporter Szilágyi János; Andrási Andor a KFKI főmunkatársa; Molnár Ferenc unokái: Horváth Ádám filmrendező és a visszaemlékező Sárközi Mátyás Londonban élő író is.

Élet az ifjúsági telepen
Bár a svájci és dán vöröskereszt élelemmel, bútorral segítette őket, ennek ellenére Sztehlo irányításával önfenntartó gyermektársadalom alakult ki. A gyerekek a tanulás mellett iskolát, sportpályát építettek, gyümölcsöt termesztettek, műhelyekben dolgoztak.
A gyerekköztársaság megalapítása
1945 szeptemberében megalapították Gaudiopolist, az örömvárost. Az első miniszterelnök Keveházi László lett. A gyerekek szervezték kulturális programjaikat, könyvtárat alapítottak. Szabad választás alapján szakmát tanulhattak, önkéntesen dolgozhattak is. Pénzük a Gapo dollár volt árfolyamát a villamosjegy ára határozta meg. A gyermekköztársaságnak alkotmánya és törvényei is voltak. A rendetlenségért nyilvános dorgálás járt, de ki is közösíthették a súlyosabban vétkezőket. Ritkán kellett fegyelmezni. Az Örömvárosban teljes vallásszabadság volt. Rendelkeztek állami vicclappal a "Gapo Matyi"-val is.

Művészi inspirációk
Radványi Géza Valahol Európában című filmjének nemcsak az ötletét, hanem a gyermekszereplők zömét is az Örömváros adta. Szántó Erika 1985-ben dokumentum filmet készített az egykori miniállam lakóiról. Három évvel később Gaudiopolis címmel tévéjátékot is rendezett. Az alkotás 1989-ben Európa-díjat kapott, mint a legjobb televíziós film.

A vég
A mikroállamot sem az egyház sem a magyar állam nem támogatta. Sok segítséget kaptak a Nemzetközi Vöröskereszttől, de azóta is kérdés hogyan tudtak öt éven át létezni. A köztársaságot 1950-ben államosították, felszámolták.
Az Örömváros területén 2008-ban
Valami csoda folytán a Budakeszi út 48. szám alatt szinte érintetlen minden. Az elhanyagolt Árnyas úti aszfaltot most jó eső érzés látni, talán 60 éve sem lehetett jobb állapotban. Az árván maradt gyerekek birodalma volt a Budakeszi út jobb oldalán elterülő völgy is.

süti beállítások módosítása