Újraindult a BZSH Nagyfuvaros utcai körzetének Emberbarát Klubja. A zsidóságot érintő közéleti témákat napirendjére vevő beszélgetéssorozat első vendége Szabó György önkormányzati képviselő (Fidesz), a Hollán Ernő utcai antifasiszta demonstrációk egyik főszervezője volt. A képviselőt Bitter Brunó és Barta Marcell kérdezte. A beszélgetés témája a magyar zsidóság és a jobboldal viszonya volt. A rendezvényen aktívan részt vett Streit Sándor a körzet elnöke és a közösség több elöljárója is.

Darvas István rabbi rövid, személyes hangú bevezetőjében bemutatta a beszélgetés résztvevőit és közölte, hogy a józsefvárosi körzethez kötődő klub újraindításával szeretnének továbbvinni egy nagyon jó hagyományt. Lehetőséget biztosítva a körzet tagjainak és szimpatizánsainak, hogy betekintést nyerjenek olyan kérdésekbe is, amelyekről máshol nem vagy csak keveset hallanak.

Szabó György a jó hangulatú, bár időnként kemény kérdéseket és vitákat is felvető beszélgetés során elmondta, hogy tizenegy éves koráig nem tudott zsidóságáról. Véletlenül szembesült származásával, amikor édesanyja a konyhaasztalon felejtette személyi igazolványát és abban az apja nevénél az állt: „Ehrenfeld Farkas”. Az egész életét meghatározó felfedezés után lelkesen belemélyedt a témába, gyökerei kutatásába és több tucat holokauszttal foglalkozó könyvet olvasott el. Miután leszerelt a Magyar Népköztársaság sorkatonaságától, Izraelbe ment és tíz évig kisebb hazalátogatásokat beiktatva- kint maradt. Hívő zsidónak tekinti magát és tartja a kóserságot.

A képviselő politikai nézeteiről szólva elmondta, hogy szerinte egy vallásos zsidó felfogása nem fér össze az elmúlt húsz évre jellemző, érték semleges liberalizmussal. Külön kiemelte, hogy a Soá előtt a nagy létszámú budapesti és kelet-magyarországi zsidóság polgári beállítottságú volt.

Izraeli kint létének emlékeit felelevenítve elmondta, hogy már kint is a jobboldal mellett szavazott. Eredendően baloldali kibucában csak hárman szavaztak a Likudra. Két év kibucnyikság után csaknem hat évet telepesként élt a „megszállt területeken”, egy olyan településen, ahol csak huszonhét zsidó család lakott harmincezer ellenséges arabbal körülvéve. Az egyik hallgató felvetésére, hogy miért használja a „megszállt területek” jelzőt, elmondta, hogy ezzel nem állást kíván foglalni, csak Magyarországon a média jóvoltából a többség így ismeri Izrael ezen részét. Telepesként további nehézségekkel kellett szembenéznie, amikor a kormány elvette fegyvereiket és csak azok maradtak meg, amelyeket a „spájzban rejtegettek”: „Géppisztollyal aludtunk a párnánk alatt.” – jellemezte akkori lélekállapotukat és félelmüket Szabó György, akinek nem esett jól, hogy Tel Avivba vagy Haifába menvén zsidó testvéreik részéről micsoda gyűlölet fogadta a zsidóság végvárait őrző telepeseket. A kibuc után nyomdászként dolgozott és a hat év telepesség csak megerősítette benne Likudhoz való kötődését. Kinti élete arra az időszakra esett, amikor a palesztin terroristák rendre, napi rendszerességgel robbantottak fel buszokat és két-három alkalommal Szabó György is csak a szerencséjének köszönhette, hogy életben maradt. Izraelből nem követte a magyarországi politikai eseményeket és visszatérése után néhány évig csak „szemlélője” volt a belpolitikának.

Hazatérését követően izraeli anyacégének magyar képviselőjeként dolgozott. Következő munkahelyén, egy közel négyezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztató vállalat egyik telephelyének avatásán véletlenül találkozott egy magas rangú fideszes politikussal. Hosszú beszélgetés alakult ki köztük, mikor asztaltársának felvetette a kérdést: „A Fidesz miért nem foglalkozik a zsidókkal?” Először vitatkoztak, ugyanis Szabó György tele volt a Fidesz politikájával kapcsolatos ellentmondással és sérelemmel. A hosszú beszélgetésből aztán életre szóló barátság lett, először csak lokálisan segítette a Fideszt, majd 2006-ban felkérték, hogy elindulna-e önkormányzati képviselőnek? „Ha a Fidesz felvállal egy öntudatos zsidó embert, akkor igen” – válaszolta Szabó György, aki döntése és a jobboldali párthoz való csatlakozása után minden részről rengeteg támadást kapott, nemegyszer majdnem megverték. Egy alkalommal íjász kislányával úgy kellett kimenekíteni egy nemzeti érzelmű íjászversenyről, ahol miután felismerték, többen is rászálltak. Többször is bekerült a szélsőjobb célkeresztjébe és elérhetőségeit feltették a kurucinfóra is. Titulálták már „judeonácinak” és „gyerekgyilkos” terroristának is, sőt mindezek betetőzéseként még levélbombát is küldtek címére.

Szabó György mindezek ellenére minden hittestvérét arra buzdítja, hogy ne féljenek és bátran vállalják fel sok büszkeségre okot adó származásukat. Az antiszemitizmus szerinte egyaránt jelen van mind a jobb, mind a baloldalon és a pártok csak szavakban állnak ki a zsidóság mellett.

A baloldali antiszemitizmusról szólva elmondta, hogy képviselői munkája során egyszer egy baloldali önkormányzati képviselőtársa akarta „visszazavarni” Izraelbe: „Sajnos a két nagy politikai tömb egyformán érintett a kérdésben, csak az egyik jobban titkolja ezt” – mondta a fideszes képviselő, akinek szavait nagy felhördülés fogadta a közönség soraiból.

A szerinte is egyre erősödő antiszemitizmus ellen irányítottan kellene fellépni és a pártoknak zsidó fiatalok és szakértők bevonásával kellene foglalkozniuk a hazai zsidó közösség problémáival: „Meg kell határozni a zsidóság szerepét, amelyet szerintem teljesen másként kellene kezelni, mint egy átlag nemzetiségét” – mondta Szabó György, aki nem tartja súlyos problémának, hogy a magyar zsidóság nem egységes, ugyanis sehol sem az. Elmondta még, hogy a zsidó közösség és annak identitása súlyosan sérült a Soá, majd az azt követő kommunista rendszer alatt. Szerinte a hazai zsidóknak vissza kellene térnie vallásukhoz és választaniuk a több száz éves hagyományokkal rendelkező magyar neológia és a külföldről érkezett és szponzorált zsidó vallási mozgalmak között.     

A zsidósághoz való hozzáállásuk tekintetében a magyar pártoknak példát kellene venniük az amerikai Republikánus és Demokrata Pártról és 1998-2002-höz hasonlóan nem szabadna engedélyezni, hogy Budapest fő terén neonácik masírozzanak. Egyes Fideszes politikusok és értelmiségiek zsidósággal kapcsolatos megnyilvánulásaival nem ért egyet. Úgy érzi és számos nagyobb rendezvényen tapasztalta is, hogy a Fideszben örömmel fogadták megjelenését. Visszautasította, hogy „dísz-zsidó” lenne, nem hagyja, hogy eszközként használják.

A közönség soraiból többen is felvetették, hogy Orbán Viktor miért nem jött el a második Hollán Ernő utcai antifasiszta megmozdulásra. Válaszában elmondta, hogyha Gyurcsány nem jön el, számos fideszes politikus átsétált volna a „Jászai Mari tér másik oldaláról.” A Hollán Ernő utcai tüntetés ennek ellenére sikeresnek tartja, mivel hosszú évek óta ez volt az egyetlen több száz fős antifasiszta rendezvény.

A hosszúra nyúlt beszélgetés meglepően higgadt és érzelmektől mentes maradt. Nem alakult ki nagyobb vita, veszekedés, annak ellenére sem, hogy a közönség soraiból többen is deklarálták, hogy nem értenek egyet Szabó György politikai választásával.

Reméljük, hogy ez az újszerű, bátor és nyílt párbeszéd folytatódni fog!